Loggetta

A Campanile tövében áll a Szent Márk tér legkisebb, de annál mutatósabb építménye, a Loggetta. Velencei látogatás során nem szabad kihagyni ezt a kisméretű, de csodaszép épületet, mely Jacopo Sansovino nevéhez fűződik, ahogy a Szent Márk tér nagy átépítésének legtöbb eredménye is. A Loggetta 1540-ben épült, majd 1663-ban emeltek elé oszlopokból álló márványkorlátot. A korlát közepén látható igényesen kivitelezett bronzkaput 1737-ben készítette Antonio Gai. A Campanile 1902-es összeomlása során az eredeti Loggetta teljesen megsemmisült, de a város tanács határozata értelmében az egész harangtornyot a Loggettával együtt tökéletesen az eredeti formájára kellett visszaépíteni, így mai megjelenése az eredeti mivoltot tükrözi.

A loggetta tervezője, Sansovino (1486-1470), eredeti nevén Jacopo Tatti, a Sansovino nevet mestere felé érzett tiszteletből és hálából vette fel. Sansovino eredetileg firenzei szobrász és építész, aki leginkább Velencében alkotott. Velence leghíresebb épületeinek nagy része az ő munkáját dicséri, a nagy újjáépítésben nagy szerepet vállalt. Kinevezték Velence főépítészévé, majd fontos szerepet töltött be a prokurátorok mellett, mint tanácsadó.

A XX. szájad legelején kivitelezett újjáépítéskor az eredeti anyag nagy részét fel tudták használni, eredeti állapotát majdnem teljes mértékben sikerült visszaállítani. Az eredeti Loggetta homlokzati részének alapterülete kisebb volt, mint a boltívesre kialakított alsó rész, ez a fő különbség a jelenlegi megjelenés és az eredeti kialakítás között, hiszen ma e két rész megegyező méretű.

A Loggetta megépülését követően eleinte a prokurátorok fő szórakozóhelyeként funkcionált, később itt helyezték el a Nagytanács üléseinek idején a palotaőrséget. Funkciója többször változott, adott otthont szerencsejátékoknak, itt tartották a lutri húzást. Mára nincs konkrét gyakorlati funkciója, nem áll használatban, inkább turistalátványosság, műemléképület szerepet tölt be.

A Szent Márk tér mutatós kis Loggettája két fő részre osztható. A külső része egy boltívekkel kiemelt terasz, melyről tulajdonképpen a nevét is kapta, mivel az olasz „loggia” szó magyarul balkont jelent). Ebből nyílik egy belső, zárt terem, melyet nagy igényességgel, igazán pompásra díszítettek. A Loggetta karrarai fehér márványból, porfírból, isztriai kőből épült. Homlokzatának fő elemei a boltívek között, fülkékben álló jelképes római istenek (Minerva, Apolló, Merkúr) szobrai, és a béke (Pax) bronzból készült allegorikus szobra. A szobrok fölött három impozáns dombormű figyelhető meg.